83/7 Brassai Sámuel Líceum egykori diákjai

Tanári kar
 

Rövid életrajzom: továbbképzések munkahelyek

Bazsó Dombi Ferenc laudációja 

Forrás: http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=885" title="Művelődés">Közművelődési folyóirat - Kolozsvár

A 17. században sok magyar diák ment külföldi egyetemekre tanulni. Történt egyszer, hogy elmentek a püspökhöz, megkérdezni, hogy hol szállhatnának meg útközben. A püspök azt válaszolta, hogy ahol énekelnek, ott kérjenek szállást, mert a gonosz emberek nem énekelnek.

A Brassai Sámuel Gimnáziumban énekelnek. Énekelnek Bazsó Dombi Ferenc zenetanárnak köszönhetően, akinek méltatása megtisztelő feladat számomra.

Bazsó Dombi Ferenc 1975-ben végezte Marosvásárhelyen a 3 éves Zenepedagógiát, s ettől kezdve dolgozott a tanügyben. 1978-ban tanulmányai folytatásaként elvégezte a Gh. Dima Zenekonzervatóriumot, ahol komoly szakmai felkészültséget szerzett. Németh Lászlóval vallotta, hogy a műveltség nem ünneplőruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. S a műveltséget átadni a gyermekeknek, nemes feladat. Ezt a feladatot teljesítette Mezőszopor, Fráta és Berkenyes falvakban. Közben, abból a meggondolásból, hogy mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja, szülőfalujában, Magyarfenesen 1976-tól vezette a vegyeskórust, s 3 éven át ingáznia is kellett.

11 év után először kapott áthelyezést, és 4 éven át ismét különböző iskolákban tanít: Bánffyhunyadon, Bácsban, Kolozsváron pedig az O. Ghibu, a 22-es, a 16-os és a 14-es iskolákban. 1989-ben kap végleges kinevezést a Brassai Sámuel Gimnáziumba, ahol azóta is lelkiismeretesen végzi a zenei nevelést.

A 20 év alatt gimnáziumi kórust, vegyes kórust és leánykórust vezetett, hisz az emberi hang – ahogy Kodály mondta – a mindenkinek hozzáférhető, igyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.

Iskolánk életében igen jelentős esemény a Brassai-hét, ennek 40 éves hagyománya van, amikor diákok és tanárok lehetőséget kapnak arra, hogy csokorba gyűjtsék mindazt, ami tevékenységükből a legjobb. Tíz éve Bazsó Dombi Ferenc szervezi a Brassai-héten a népdalversenyt, amely igen népszerű diákjaink körében, s nyilván a tanár úr biztatása és szakmai segítsége nélkül nem jöhetne létre.

Egy iskolának több ünnepe is van. Ezeken az ünnepeken lép fel a kórus, karácsonykor, március 15-én, a Brassai-héten, emelve a rendezvények színvonalát. Az utóbbi években a kórus a Katolikus Nőszövetség március 15-i rendezvényén is fellépett, igen színvonalas műsorral.

A 2009-es temesvári fellépés is emlékezetes, jó élményekkel gazdagon tértek haza diákjaink. Kórusával közöséggé formálta a diákokat, megtapasztaltatta velük az éneklés örömét, a közös munka élményét.

Bazsó Dombi Ferenc négy éve diákokat készít fel a Szatmárnémetiben megszervezett Hajnal akar lenni országos népdalversenyre. Kilenc éve tagja a magyarfenesi vegyeskarnak, amellyel állandó fellépéseik vannak különböző rendezvényeken, ünnepeken, az országban és külföldön egyaránt. Két éve a kolozsvári Magyar Pedagógusok Kórusában is énekel.

Gratulálok Bazsó Dombi Ferencnek ehhez a hosszú, eredményes pályához, és iskolánk számára is megtisztelőnek tartom, hogy munkája elismeréseként a Romániai Magyar Dalosszövetség Seprődi János-díjjal jutalmazza.

Iszlai Enikő