83/7 János Zsigmond Unitárius Kollégium egykori diákjai 1801 12A

Tanári kar
 

Rövid életrajzom: továbbképzések munkahelyek

Berde Áron /1819. március 8. - 1892. június 25./

Apja Áron, anyja Szász Krisztina volt. Székelykereszturon tanult. Kolozsváron bölcsészetet és jogot hallgatott. Selmecbányán a bányászattal kívánt megismerkedni, de a kolozsvári kollégium tanárává válasz­tották és külföldön, Berlinben, Göttingában folytatta tanulmányait. A ber­lini egyetemen öt féléven át állam és természettudományi tárgyakat hall­gatott. Nem csak az említett tudományokban mélyült el, hanem elsajátította az üvegből való kémiai eszközök gyártását is.
Berde külföldi tanulmányait 1844-ben fejezte be. A kolozsvári iskolában 19 évig fizikát és vegytant tanított. A szabadságharc alatt magán nevelőintézetet működtetett és itt fejtette ki oktatói tevékenységét.
A szabadságharc utáni időkben a kolozsvári iskolának csak két tanára volt: Berde és Mikó Lőrincz. Az ilyen nagyfokú terhelést lelkiismeretesen, pontosan és kötelességtudóan látták el.
A Kolozsvárt fölállított tudományegyetem Berdét tanári karába emelte. 1872 - a nemzetgazdasági tanszéken a pénzügytannak volt rendes taná­ra. Az egyetem megnyitó közgyűlésén mondta el "örökérvényű" figyelmez­tetését, hogy t.i. az egyetem alapját nem a néma falak, hanem tanárainak szelleme jelenti.
Berde irodalmi tevékenysége újságírással és lapszerkesztéssel kezdődött. 1846-ban megindította az úttörő jellegű Természetbarát c. lapot.
E lap 1848-ban Ipar és Természetbarát címmel jelent meg. Hetilap c. lapja a Keres­kedelmi és Iparkamara pártfogása mellett jelent meg és a gazdász,- ipari,- és kereskedelmi jellegű ismereteket népszerűsítette. 1855-ben indította meg a Kolozsvári Közlönyt. Míg megjelent, hű tükre volt az erdélyi magyarság politikai érzelmeinek.
Berdét tudományos munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Aka­démia tagjául választotta. 1867-ben, az alkotmányosság helyreállásakor - unitárius részről - Kolozsvár város törvényhatóságába választották be. Tagja volt az Erdélyi Gazdasági Egyletnek.
1876-tól az egyház főgondnoka volt.
Hazánk első, tudományos alapokon időjárástant tanító tanára temetésén Ferencz József püspök mondott imát.