János Zsigmond Unitárius Kollégium egykori diákjai

Iskola története és adatai

János Zsigmond Unitárius Kollégium

Tartalom:
Telefon:0264 598043
E-Mail:liceul.unitarian@yahoo.com
Intenet:https://www.janoszsigmond.ro/
Cím:400105 Kolozsvár
Bd. 21 Decembrie 1989 nr.9

Igazgató: Popa Márta

Iskola épülete
Utoljára módosította: Rendszer Gazda 2 évvel ezelött

A tudás és az élő hit iskolája

Az Unitárius Kollégium Erdély egyik legrégibb, amely a legnehezebb időkben is esélyt adott a tanulásra – felekezetre való tekintet nélkül. Mindenkor a tolerancia, a nyitottság, a tudás és az élő hit jegyében oktatott és nevelt több évszázadon keresztül.

Az 1557-ben alapított kolozsvári Unitárius Kollégium a XVI. században szentesített erdélyi tolerancia eszméjének a szószólója volt, s ennek örökségéből fakadóan szolgálta és szolgálja ma is az erdélyi és az egyetemes magyar tudományosságot, valamint az európai szellemiségű művelődést.

Első patrónusai Izabella királyné és fia, János Zsigmond (II. János), az az erdélyi fejedelem, aki az 1568. január 6-án Tordán kimondott vallási türelem és vallásszabadság törvényének is védnöke volt. Az iskola szellemiségének formálódásában nagy szerepe volt az egyházalapító Dávid Ferencnek, a szabad gondolkodás egyik erdélyi meghonosítójának.

Itt tanult (némelyikük azután itt is tanított) a magyar irodalom, a magyar művelődéstörténet és tudománytörténet sok jelentős személyisége, többek között Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Mózes, Bölöni Farkas Sándor, Mikó Imre, Kővári László, Pákei Lajos, Balázs Ferenc, Szabédi László, Sánta Ferenc és mások.

A kommunizmus ideje alatt államosított iskola a rendszerváltást követő első években (1993-ban) indult újra, s felvállalta a több évszázados nemes hagyományok folytatását és ápolását.

Az elmúlt közel két évtizedben az egyház és az iskola munkaközössége sikeresen teremtette meg az oktatás feltételeit (az épület felújítása és bővítése, száz férőhelyes bentlakás, étkezde létrehozása révén) és magát az országosan is kiemelkedően eredményes oktatást. Ennek fontos része a faluról és a szórványból származó tehetségek felkarolása, ösztöndíjas támogatása, a tudatos és módszeres tehetséggondozás. A keresztény értékrenden alapuló nevelés, a több évszázados múlt, az egymásra figyelés, a szeretet sajátos szellemiséggel gazdagít mindenkit, aki része ennek a közösségnek. A tudás és a szilárd értékrend nem jelent bezárkózottságot: a Kollégium közössége nyitott, derűs és versenyképes.

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak alapvető célja olyan értelmiségiek formálása, akik a magas fokú szakmai kompetencia mellett felvállalják az egyetemes magyar értékek megőrzését és gyarapítását, ezért oktatói munkája mellett ennek a lelkületnek a kialakítása is megkülönböztetett hangsúlyt kap. Az iskola homlokzatára vésett „MUSIS ET VIRTUTIBUS” szellemében most is olyan pedagógusok oktatnak és nevelnek, olyan diákok tanulnak a MÚZSÁK ÉS ERÉNYEK otthonában, akik hisznek abban, hogy az életben nemcsak a felhalmozott tudás jelent felbecsülhetetlen értéket, hanem a lelki-szellemi épség és az erkölcsös magatartás is.

A legfontosabb kitüntetés számunkra, hogy 2011 júniusában az iskola megkapta a Magyar Örökség díjat. Céljaink megvalósításában segít az unitárius lelkiség, amely arra törekszik, hogy családias közösséget teremtsen, és hogy megbecsülje mindenki sajátos adottságait. Ez a szándék megkívánja az egyenes, szavatartó, figyelmes, az igazságok elfogadására nyitott magatartást, önfegyelmet és derűt, személyes odaadást és szolidaritást, egymás munkájának értékelését.
Forrás:Az iskola internet oldala, Popa Márta igazgató

Névadonk

Szapolyai János Zsigmond (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 10.) 1540-től választott magyar király, Erdély első fejedelme (1559–1571). Magyar királyként – mivel koronázása nem történt meg – bizonytalan jogállással, II. János néven uralkodott.

Magyar király és erdélyi fejedelem

Szapolyai János magyar királynak és I. Zsigmond lengyel király leányának, Jagelló Izabellának a fia. Még születési évében, 1540-ben, a rákosi országgyűlés II. János néven magyar királlyá választotta, de nem koronázták meg. Hatalma a keleti országrészre terjedt ki.

1541. május 25-én a török szultán Erdélyt a ''fiának fogadott'' János Zsigmondnak adta. Helyette a hatalmat 1551-ig Martinuzzi Fráter György, ezt követően 1559-ben bekövetkezett haláláig Izabella gyakorolta. János Zsigmond igen művelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt, szenvedélyes könyvbarátként ismerték, támogatta Bakfark Bálint erdélyi tartózkodását, és zenekedvelő lévén őmaga is jól játszott lanton és orgonán.

A vallásszabadság híve

János Zsigmond katolikusként nevelkedett. Udvari orvosa, Blandrata György hatására előbb a lutheránus, majd a református hitre tért. Érett korában nagy hatással volt rá Dávid Ferenc, akinek befolyására végül unitáriusként halt meg. Történelmi tette, hogy megszüntette a hivatalos államvallást és vallásszabadságot hirdetett. Az 1568-ban összeült tordai országgyűlés kimondta a vallásszabadságot, a templomok közös használatát. Ekként teljesedett ki a reformáció Erdélyben és kialakult a ''négy bevett vallás'' rendszere.

Az erdélyi fejedelemség megszilárdítása

1566-ban I. Szulejmán szultántól ún. szövetség-levelet szerzett, amely tartalmazta Erdély számára a szabad fejedelemválasztás jogát. János Zsigmond az 1570-es speyeri egyezményben lemondott választott királyi címéről, és elsőként használta az erdélyi fejedelem címet. E szerződés alapján alakult ki a Partium.

János Zsigmond jelentősége, hogy Erdély számára kijelölte az utódai által is járható külpolitikai irányt: Erdély akkor élhet békességben, ha egyrészt a német, másrészt a török barátságát is bírja. Az ő uralkodása idején alakult ki a fejedelmi hatáskör, s a fejedelemség sajátos intézményei is ezalatt születtek meg. Uralkodása alatt a törvényhozás nyelve a magyar lett.

Halála

János Zsigmond 1571. március 10-én, a speyeri egyezmény ratifikálása után négy nappal hunyt el. Vele halt ki a Szapolyai-család, ő volt az utolsó Szapolyai.
Forrás:Az iskola internet oldala, Wikiedia

Szapolyai János Zsigmond
Forrás:Wikipedia