Mild ZsuzsaIvan Karamazov6 órája6 ó. ·
Egy vagány ember haláláraMild Zsuzsa Az egyik legszabadabb és legfelszabadultabb ember volt, akit ismertem. A mosoly mindig ott sumákolt az arcán, elcigarettázott hangjával hol ezt, hol azt magyarázott. Öt gyermeket nevelt fel, de soha nem láttam sem idegesnek, sem lemondónak. Bárhol és bármikor feltalálta magát, azonnal a társaság központjává vált, és szellemesen, jó kedéllyel ott is maradt. Elképesztően tudott éjszakázni. Mi, fiatalabbak, már rég ájultunk el az álmosságtól, amikor ő még rágyújtott egy cigarettára, és elkezdett egy újabb történetet.Az első életemben ismertem meg, annak a lánynak a társaságába tartozott, aki később a feleségem lett. Amíg Kolozsváron éltem, viszonylag gyakran találkoztunk, buliztunk, beszélgettünk, nevettünk, amíg mindannyiunknak családja-munkahelye nem lett, és már nem volt olyan egyszerű megszervezni magunkat.Matektanárnő volt, de nagyon művelt. Illetve akkor még, amikor ő felnőtt: és. Akkor még nem vált el egymástól egy tantárgy ismerete és a mindenre kiterjedő műveltség. Színházi előadásokat beszéltünk meg, könyveket, kulturális jelenségeket, és a véleményére mindig lehetett és kellett adni.Neki is több élete volt, s az egyiket Mikó Imre menyeként élte le. De nem lett gőgös, nem voltak pózai: mindig hiteles, igazi, vagány ember maradt.Ez a vagányság talán a legjobb szó. Isten nyugtasson békében, Zsuzsa!Éva Váradi ·Isten nyugtassa békében!
VálaszAgnes Sigmond ·Nyugodjon békében!
VálaszFacebookFacebookFacebookFacebookFacebookFacebookFacebookFacebookFacebookFacebookFacebook
Gyertyát gyújt