Brassai Sámuel Líceum egykori diákjai 1985 12A

Bolyai Farkas élete és munkássága
Bolyai Farkas Erdély egyik legnagyobb tudósa, akinek neve örökre összefonódott a matematikával és a magyar szellemi kultúrával. Nemcsak kiváló matematikus volt, hanem sokoldalú alkotó személyiség, aki zenében, művészetben és irodalomban is maradandót alkotott.

Gyermekkor és tanulmányok
Bolyai Farkas 1775. február 9-én született Bolyában. Édesapja, Bolyai Gáspár szolgabíró volt, egy régi, de elszegényedett erdélyi család sarja. A család története a XIII. századig nyúlik vissza, és jelentős szerepet játszott Erdély múltjában. Édesanyja, Pávai Vajna Krisztina kisebb birtokot hozott a házasságba, amely gyarapította a család vagyonát. Boldog házasságukból két fiú született: Bolyai Farkas és Antal.
Bolyai Farkas már gyermekkorában rendkívüli tehetséget mutatott. Hat és fél évesen került a híres Nagyenyedi Kollégiumba, ahol hamar kitűnt szorgalmával és képességeivel. Már ekkor jól beszélt latinul, tudott írni és olvasni, román nyelvtudása pedig szinte anyanyelvi szintű volt. Később angolul, németül, franciául, olaszul és héberül is megtanult. Matematikai készsége lenyűgöző volt: feljegyzései szerint fejben vont gyököt akár tizennégy jegyű számokból is. Emellett rajzban és zenében is különleges érzéke volt.

Tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd Jénában folytatta, végül Göttingába került, ahol megismerkedett Karl Friedrich Gauss-szal, a „matematika fejedelmével”. Barátságuk életre szóló volt, és Gauss hatására döntött Bolyai Farkas a matematikai pálya mellett.

Család és tanári pálya
1801-ben feleségül vette Árkosi Benkő Zsuzsannát, egy kolozsvári sebész lányát. 1802 végén megszületett fiuk, János, aki később világhírű matematikus lett. Bolyai Farkas 1804-ben a marosvásárhelyi Református Kollégium tanára lett, ahol a matematikát, fizikát és kémiát oktatta. Ő alapozta meg a matematikatanítást az intézményben. Tanárként felkeltette kisfia érdeklődését a matematika iránt, és amikor János tudása meghaladta a tanárokét, maga folytatta az oktatását.

Tudományos munkássága
1830-ban megjelent Bolyai Farkas első matematikai könyve, Az arithmetika eleje, amely saját eredményeit is tartalmazta. Legjelentősebb műve a Tentamen, amely harminc év kutatásának összegzése volt. Bár a fogadtatás nem volt kedvező, Gauss elismerte Bolyai Farkas törekvését az önállóságra és alaposságra. Később további könyveket írt, például Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje (1854) és Ürtan elemei kezdőknek (1850).

Sokoldalúság és alkotói tevékenység
Bolyai Farkas nemcsak tudós, hanem feltaláló is volt: híres fűtő- és főzőkemencéket tervezett, amelyek egész Erdélyben elterjedtek. Emellett zenével, művészettel és irodalommal is foglalkozott. Gaussnak írt levelei nem egyszerű írások, hanem művészi alkotások, tele költői képekkel és érzelmekkel. Versei Szívhangok címmel jelentek meg latin, német és magyar nyelven. Különösen szép gyászverseket írt barátai halálára, és saját búcsúját is megfogalmazta Jelentés címmel (1855–56).

Öröksége
Bolyai Farkas 1856-ban hunyt el, de munkássága és szellemi öröksége máig él. Nemcsak a matematika, hanem az erdélyi kultúra egyik legnagyobb alakja volt, akinek neve örökre összefonódott a tudomány és a művészet világával.

Bolyai Farkas
Forrás:Bolyai Farkas emléke előtt tisztelegtek - Népújság

Alapítás és korai évek (1557–1601)

1557-ben alapították a reformáció idején.
Az iskola kezdetben a város vártemplomához épített régi épületben működött.
Az első rektor Laskai Csókás Péter volt, később Baranyai Decsi János (1593–1601), aki a magyar közmondásgyűjtés úttörője.
1600–1601-ben Basta zsoldosai feldúlták a várat, az iskola új helyre költözött.

Partikula korszak és egyesülés (17–18. század)

A XVII. század végéig „schola particula” volt, alárendelve nagyobb kollégiumoknak.
1718-ban egyesült a Sárospatakról menekült kollégiummal, ezzel főiskolai rangra emelkedett.
1769-ben új tanterv szabályozta az erdélyi felsőbb iskolák rendjét.

Felvilágosodás és reformkor (18–19. század)

1802-ben épült a bentlakás épülete.
Neves tanárok: Fogarasi Pap József, Köteles Sámuel, Csernátoni W. Sámuel.
1804-ben Bolyai Farkas professzor lett, itt élt haláláig.
1833-tól magyar nyelvű oktatás, 1848-ban a szabadságharc miatt szünetelt a tanítás.

Kiegyezés és fejlődés (1867–1914)

Gazdasági fellendülés, kulturális élet virágzása.
Koncz József megírta a kollégium történetét.

20. század kihívásai

I. világháború és impériumváltás után nehéz idők, román nyelvvizsgák és szigorú érettségik.
1948-ban államosítás, az iskola elvesztette felekezeti jellegét.
1956-ban felvette Bolyai Farkas nevét, 1957-ben 400 éves jubileum.

Kommunizmus és rendszerváltás után

1960-tól román tannyelvű osztályok, 12 éves képzés visszaállítása.
1989 után újraindult a református oktatás, 2000-ben külön intézményként működik.
2005-től a Bolyai Farkas Líceumban ismét csak magyar osztályok vannak.
Ma kb. 1100 diák tanul itt, 75 tanár, reál és humán tagozatokkal.
Református Kollégiumban 250 diák, célja: a hit cselekvő erővé alakítása.
Forrás:https://www.bolyai.ro/