Apáczai Csere János Elméleti Líceum egykori diákjai

Tőkés Elek (1955. szeptember 28. – 2009. június 6.) egy sokoldalú és kiemelkedő személyiség volt, akinek munkássága mély nyomot hagyott az erdélyi magyar közösség életében. Tanárként, könyvkiadóként, pedagógiai intézményépítőként, az Erdélyi református egyházkerület előadótanácsosaként, a román kormány Egyházügyi Államtitkárságának főigazgatójaként és romániai magyar politikusként egyaránt maradandót alkotott. Különösen jelentős volt szerepe az 1989-et követő időszakban a romániai magyar nyelvű nevelés- és oktatásügy megújulásának egyik kiemelkedő képviselőjeként és kivitelezőjeként.

Református lelkészi családból származott. Gyermekkorát árnyékosra vetítette apjának politikai okokból történt tízéves börtönbüntetése és kényszermunkája az 1950-es évek elején a Duna-csatornánál. Apja halála után, tízéves korától nagyszülei nevelték Kolozsváron. Egyetemi tanulmányait 1975 és 1979 között végezte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, ahol magyar–angol szakos diplomát szerzett. Magánéletében 1979-ben lépett házasságra Tőkés Erikával (1956−2016), a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum magyar és német szakos tanárnőjével. Két gyermekük született: Orsolya, aki ma maga is magyar szakos tanárnő, és Balázs, egyetemi hallgató.

Tanári pályafutását Lugoson kezdte, majd Buzán, Mérán és a kolozsvári 1-es számú Általános Iskolában is tanított. 1988-tól a kolozsvári 3-as számú Matematika-Fizika Líceum, a mai Báthory István Elméleti Líceum magyar szakos tanára volt. Ebben az intézményben 1990 és 2000 között is aktívan tevékenykedett tanárként. Ezt követően, 2000 novemberétől haláláig, igazgatóként vezette az erdélyi fejedelem és lengyel király alapította, egykori Római Katolikus Főgimnázium jogutódját, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumot.

1990 és 1995 között a Kolozs megyei magyar szakos tanárok tanfelügyelőjeként dolgozott. Az Erdélyi Református Püspökség tanügyi tanácsosaként (1995-2000) és az Erdélyi református egyházkerület előadótanácsosaként is meghatározó szerepet vállalt. 1997 és 2000 között a román kormány Egyházügyi Államtitkárságának főigazgatójaként, az Erdélyi Református Egyház megbízásából, ért el jelentős sikereket a felekezeti iskola-rendszer törvényes helyreállításában, valamint a kolozsvári Református Kollégium épületének állam részéről történt visszaszolgáltatásában. 2001-ben a Román Tanügyminisztérium képviselőjeként nemzetközi értekezleten képviselte Dániában a romániai magyar nyelvű oktatás ügyét. Három évtizedes, lelkes és fáradhatatlan tanügyi munkássága során mindvégig Apáczai Csere János és Comenius életművét és tevékenységét tartotta követendő példaképének.

edit Módosítani szeretnék